Ingatlanjog / Adásvétel

Jelzálog van az eladó lakásán? Így vásárolhatsz biztonságosan 2026-ban

📅 2026. október 30. ⏱ 8 perc olvasás ✍️ a FixLaw jogi csapata ⚖️ Szakmai ellenőrzés: ZZ · 2026. október 30.

Jelzáloggal terhelt ingatlant vásárolnál? Nem feltétlenül kell lemondanod róla. Bemutatjuk, hogyan lehet a vételárból rendezni az eladó lakáshitelét, mire szolgál a banki törlési engedély, és milyen feltételeket kell az adásvételi szerződésben rögzíteni ahhoz, hogy a vásárlás biztonságosan lezáruljon.


Megtaláltad a lakást, amit kerestél. Jó az elhelyezkedése, az árban is sikerült megállapodni, és már az adásvételi szerződés időpontját egyeztetitek.

Aztán megérkezik a tulajdoni lap.

A III. részben ott szerepel egy bank neve, mellette pedig: jelzálogjog, 30 millió forint.

Az eladó megnyugtat: „Ez csak a régi lakáshitelem. Már alig van belőle tartozás, az eladásból kifizetem.”

Lehet, hogy valóban semmi probléma nincs ezzel. Magyarországon teljesen hétköznapi, hogy valaki még a lakáshitele lejárta előtt eladja az ingatlanát.

A lényeg nem az, hogy van-e jelzálog a lakáson. Hanem az, hogy pontosan hogyan fogják azt törölni, és mi biztosítja, hogy a vételár kifizetése után valóban a megállapodás szerinti jogi állapotú ingatlant kapod meg.

Nézzük meg, hogyan működik ez a gyakorlatban.
A jelzálog nem jelenti azt, hogy a lakást nem lehet megvenni
Kezdjük a legfontosabb félreértéssel.

Egy jelzáloggal terhelt ingatlan nem feltétlenül problémás ingatlan.

A jelzálogjog jellemzően azt biztosítja, hogy a banknak az ingatlan fedezetet nyújtson egy kölcsön visszafizetésére.

Ha az eladó korábban lakáshitelt vett fel, a bank javára bejegyzett jelzálogjog rendszerint megtalálható a tulajdoni lap III. részén.

Ez önmagában még nem jelenti, hogy az eladó nem értékesítheti a lakást. Ugyanakkor a jelzáloghoz elidegenítési és terhelési tilalom is kapcsolódhat, amelynek kezelése vagy a jogosult hozzájárulása külön feladat lehet.

A leggyakoribb megoldás az, hogy az eladó fennálló hiteltartozását a vételár egy részéből fizetik ki.

Ez teljesen működőképes konstrukció.

De kizárólag akkor biztonságos, ha a banki tartozás rendezésének módját és a jelzálog törlését az adásvételi szerződés pontosan szabályozza.
Az első lépés: tudd meg, pontosan milyen teher van az ingatlanon
A hirdetésben gyakran szerepel a „tehermentes” kifejezés.

Előfordul, hogy az eladó ezt úgy érti: a lakáshitelét hamarosan visszafizeti.

Jogi szempontból azonban nem ugyanaz a kettő.

Egy ingatlan tulajdoni lapján többféle jog vagy korlátozás is szerepelhet.

A banki jelzálog mellett lehet például elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti jog, végrehajtási jog vagy más jogosultság is.

Ezek nem feltétlenül rendezhetők ugyanazzal a dokumentummal.

Ezért még a foglaló átadása előtt érdemes friss tulajdoni lapot ellenőriztetni.

Nemcsak azt kell megnézni, hogy szerepel-e rajta jelzálog, hanem azt is, hogy ki a jogosult, milyen jogcímen került bejegyzésre, és van-e olyan további teher vagy folyamatban lévő ügy, amely az adásvételt érinti.

Ha több jogosult szerepel, akkor mindegyik teher rendezését külön meg kell tervezni.
A 30 milliós jelzálog nem feltétlenül 30 milliós tartozás
Ez egy másik fontos különbség.

A tulajdoni lapon szereplő jelzálogösszegből önmagában nem lehet megállapítani, hogy az eladó pontosan mennyivel tartozik még a banknak.

Tegyük fel, hogy az eladó korábban 30 millió forint lakáshitelt vett fel.

Azóta rendszeresen törlesztett, így a fennálló tartozás már csak 17,5 millió forint.

Lehetséges, hogy a tulajdoni lapon továbbra is a korábban bejegyzett jelzálogjog és annak eredeti összege látható.

A pontos, aktuális tartozás megállapításához ezért hivatalos banki tartozásigazolásra, illetve a végtörlesztéshez szükséges banki elszámolásra van szükség.

Ez jellemzően tartalmazza a teljesítéshez szükséges összeget, a fizetési feltételeket és a releváns határidőket.

Az sem mindegy, hogy milyen dátumra érvényes a bank által megadott összeg. A kamatok és egyes kapcsolódó költségek miatt a szükséges összeg időközben változhat.

Egy több héttel korábban kapott szóbeli banki információ ezért nem megfelelő alap egy több tízmilliós adásvétel fizetési ütemezéséhez.
Hogyan lehet a vételárból kifizetni az eladó hitelét?
Nézzünk egy szemléltető példát.

Egy lakás vételára 78 millió forint.

Az eladónak 18,4 millió forint fennálló hiteltartozása van. A vevő 30 millió forint önerővel rendelkezik, és 48 millió forint lakáshitelt vesz fel.

A felek megfelelően előkészített szerződés esetén megállapodhatnak abban, hogy a vevő saját forrásának egy részéből közvetlenül az eladó hitelező bankját fizetik ki.

Például:
Vételárrész Összeg Címzett
Az eladó hitelének végtörlesztése 18,4 millió Ft Eladó bankja
További önerőrész 11,6 millió Ft Eladó
Vevő lakáshitele 48 millió Ft Szerződés szerinti jogosult
Teljes vételár 78 millió Ft

Ez természetesen csak egy lehetséges konstrukció, nem minden bankra alkalmazható általános fizetési sorrend.

A tényleges ütemezést a banki előírások és a szerződéses feltételek alapján kell kialakítani.

A fontos gondolat: a tehermentesítésre szánt pénznek nem feltétlenül kell először az eladó szabadon felhasználható bankszámlájára érkeznie.

A megfelelően dokumentált, közvetlen banki teljesítés csökkentheti annak kockázatát, hogy a pénzt más célra használják fel, és a teher nem kerül rendezésre.

Ilyenkor azt is pontosan rögzíteni kell, hogy a banknak átutalt összeg az eladó felé teljesített vételárrészletnek számít.
Miért nem elég, hogy az eladó megígéri a hitel visszafizetését?
Képzeld el, hogy a szerződés alapján átutalsz 20 millió forintot az eladónak, aki megígéri, hogy abból rendezi a banki tartozását.

A pénz megérkezik.

De valamilyen okból nem történik meg a végtörlesztés.

Lehet, hogy az eladó másik számlára utalt. Lehet, hogy a bank által megadott összeg már nem volt elegendő. Az is előfordulhat, hogy egy további költséget vagy tartozást nem vettek figyelembe.

A végeredmény ugyanaz: az ingatlanon továbbra is fennállhat a jelzálogjog.

Te pedig már jelentős vételárrészletet kifizettél.

Ezért kell a szerződésben pontosan meghatározni, hogy a tehermentesítésre szolgáló vételárrészt ki, kinek, milyen számlára, milyen határidővel és milyen igazolás alapján fizeti meg.

Minél nagyobb összegről van szó, annál kevésbé érdemes ezt puszta bizalomra építeni.
Mi az a banki törlési engedély?
A banki hitel teljes visszafizetése és a jelzálogjog tulajdoni lapról történő törlése nem ugyanaz a lépés.

A végtörlesztés után a hitelező bank kiállítja a jelzálogjog törléséhez szükséges megfelelő okiratot, amelyet általában törlési engedélynek nevezünk.

Ez az ingatlan-nyilvántartási törlés egyik alapvető dokumentuma.

A törlési engedélyt megfelelő eljárásban be kell nyújtani az ingatlanügyi hatósághoz, hogy a bejegyzett jelzálogjogot töröljék.

Vagyis attól, hogy az eladó hitelszámláján már nincs tartozás, a tulajdoni lapon még nem feltétlenül tűnt el a jelzálog.

A biztonságos ügyletben ezért három külön eseményt kell kezelni:

a tartozás teljes megfizetését, a törlési engedély kiadását és a földhivatali törlést.

Ha elidegenítési és terhelési tilalom is szerepel a tulajdoni lapon, annak rendezéséről is gondoskodni kell.

A teljes folyamatot akkor lehet lezártnak tekinteni, ha a szükséges ingatlan-nyilvántartási változások valóban megtörténtek.
Mennyi ideig tart a jelzálog törlése?
Sok vevő ott követ el hibát, hogy a teljes folyamatra néhány napot számol.

Pedig több különálló szakasz van.

Az eladó először kikéri a banki tartozásigazolást.

Ezután megtörténik a végtörlesztés, majd a bank elszámolja a befizetést.

Ezt követi a törlési engedély kiállítása, a földhivatali kérelem benyújtása és végül az ingatlan-nyilvántartási eljárás.

A banki és földhivatali ügyintézés nem feltétlenül ugyanazon a napon fejeződik be.

Ráadásul az egyes bankok ügyintézési folyamatai eltérhetnek.

Ezért nem érdemes az adásvételi szerződésbe olyan határidőt írni, amely kizárólag a legoptimistább forgatókönyv mellett teljesíthető.

Érdemes azt is előre tisztázni, hogy mi történik, ha a bank később adja ki a törlési engedélyt, vagy a földhivatali eljárás elhúzódik.

Egy megfelelően megtervezett szerződésnek ezekre a helyzetekre is választ kell adnia.
Mi történik, ha te is hitelből vásárolsz?
Ilyenkor már legalább két bank érdekei és dokumentációs követelményei találkoznak.

Az egyik bank az eladó korábbi hitelezője, amelynek a jelzálogjogát törölni kell.

A másik a te finanszírozó bankod, amely az ingatlant fedezetként szeretné elfogadni.

A kettő közötti sorrend különösen fontos.

A vevő bankja meghatározhatja, milyen dokumentumokat kér a régi jelzálog törlésével kapcsolatban a folyósításhoz.

Ezeket nem érdemes csak az aláírás után megismerni.

A hitelintézetek szerződéses feltételei eltérhetnek abban, hogy milyen banki igazolás, törlési engedély vagy ingatlan-nyilvántartási állapot mellett teljesíthető a folyósítás.

Ezért a vevő finanszírozó bankjának követelményeit még az adásvételi szerződés véglegesítése előtt érdemes egyeztetni.

Egyébként előállhat az a helyzet, hogy az eladó várja a vételárat, a bank viszont további dokumentumokat kér.
Mi van akkor, ha CSOK, állami támogatás vagy végrehajtás is szerepel a tulajdoni lapon?
Ezeket különösen körültekintően kell kezelni.

Állami támogatáshoz kapcsolódó jelzálogjog vagy elidegenítési és terhelési tilalom esetén nem feltétlenül elegendő az eladó banki hitelének visszafizetése.

A támogatáshoz kapcsolódó feltételek, hatósági hozzájárulások és esetleges visszafizetési vagy átjegyzési eljárások is szerepet kaphatnak.

A végrehajtási jog pedig egészen más jogi helyzet, mint egy rendben törlesztett lakáshitelhez kapcsolódó banki jelzálog.

Ilyenkor a végrehajtási eljárás állapotát, a jogosultakat és a törléshez szükséges intézkedéseket külön kell vizsgálni.

Nem minden teher jelenti azt, hogy az adásvétel lehetetlen.

De a különböző terheket nem szabad egyetlen általános „majd tehermentesítjük” mondattal elintézni.
A foglalóval is érdemes óvatosnak lenni
Egy tehermentesítésre váró ingatlannál a foglaló önmagában nem szokatlan.

A kockázat inkább akkor jelentkezik, ha a vevő már jelentős pénzt fizet, miközben a terhek rendezésének feltételei még nem tisztázottak.

Például nincs hivatalos banki tartozásigazolás, a vevő bankja még nem nézte át a konstrukciót, vagy nem világos, hogyan történik a banki jelzálog törlése.

Ilyenkor az ügylet pénzügyi és jogi kockázatai feleslegesen növekedhetnek.

A foglaló jogkövetkezményei ugyanis nem szűnnek meg attól, hogy később finanszírozási vagy tehermentesítési probléma merül fel.

A szerződésnek ezért megfelelően kezelnie kell azt is, hogy melyik fél milyen kötelezettséget vállal, és mi történik, ha a tervezett folyamat meghiúsul.
Ellenőrzőlista, mielőtt aláírod a szerződést
Jelzáloggal terhelt ingatlan megvásárlása előtt ezekre a kérdésekre mindenképpen legyen válaszod:

Nem kell automatikusan lemondani egy jó ingatlanról csak azért, mert az eladónak még van rajta lakáshitele.

A legfontosabb, hogy a vételár kifizetése, a banki tartozás rendezése, a törlési engedély beszerzése és a tulajdonjog bejegyzése egymással összehangolt folyamat legyen.

És ez az a pont, ahol egy gondosan előkészített adásvételi szerződés valódi értéket jelent.
FixLaw – tervezhető ügyvédi díj, átgondolt adásvétel
A FixLaw országos partnerügyvédi hálózata ingatlan-adásvételi szerződések előkészítésében és a kapcsolódó földhivatali ügyintézésben nyújt segítséget, előre kalkulálható, fix ügyvédi díjjal.

Ha a megvásárolni kívánt ingatlanon jelzálogjog szerepel, ezt már a megbízás elején érdemes jelezni, hogy az eljáró ügyvéd időben egyeztethesse a szükséges dokumentumokat és feltételeket.

Egy jó adásvétel nem attól biztonságos, hogy nincs rajta teher, hanem attól, hogy minden szükséges jogi és pénzügyi lépés előre tisztázott.

Ingatlan-adásvétel előtt állsz?

A FixLaw fix díjas ügyintézéssel és partner ügyvédi közreműködéssel segít az adásvételi folyamat elindításában.

Megbízás indítása Díjszabás megtekintése